Quo Vadis, Aida?

Quo Vadis, Aida?
Quo Vadis, Aida?
A filmről röviden:

Bosznia, 1995. július 11. Aida az ENSZ fordítójaként dolgozik Srebrenica kisvárosban. Amikor a szerb hadsereg elfoglalja a várost, családja civilek ezreivel együtt az ENSZ táborában keres menedéket. A tárgyalásokon Aida tolmácsol, így bennfentesként kulcsfontosságú információkhoz jut. Milyen sors vár családjára és a népére – szabadság vagy halál? Mi legyen a következő lépése?

A filmről bővebben:

Bár azt gondolhatnánk, hogy Jasmila Žbanić filmje, a Quo Vadis, Aida? meglehetősen távol áll Henryk Sienkiewicz történelmi regényétől az ókori római keresztények üldözéséről, az élmény hasonlóan megrázó, csak éppen a filmvásznon. És ezzel valószínűleg sokan egyetértenek, hiszen a 2020-as év egyik legsikeresebb filmjéről beszélünk: a világon elsőként a Velencei Filmfesztivál versenyén mutatták be, és azóta is sok más nagy fesztiválon aratott sikert, köztük az Arras és a Les Arcs, valamint a luxemburgi filmfesztiválon. Az év végén elnyerte a legjobb külföldi filmért járó Independent Spirit Award díjat, és a BAFTA-filmdíjra is jelölték a legjobb külföldi film és a legjobb rendező kategóriában (a bosnyák filmkészítés történetében első alkalommal), sőt a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra is jelölést kapott.

A gyors tempójú és kegyetlenül megrázó film főhőse Aida (a fantasztikus Jasna Đuričić alakításában), a volt tanítónő, aki az ENSZ fordítójaként dolgozik Srebrenicában. A film az ő útját követi végig, ahogyan boldogulni próbál, miután a kisvárosban a szerb hadsereg hatalomátvétele után elszabadul a pokol. Aida férje (Izudin Bajrović) és két fia (Boris Ler és Dino Bajrović) szintén fontos szereplők, bár ők is belevesznek a táborban menedéket keresők kétségbeesett tömegébe. 

A film háborús narrációja némileg a Dunkirk feszült tempóját idézi, hiszen Aida szó szerint a családja életéért küzd. Mivel ő az, aki folyamatosan kíséri a kinevezett felelősöket, nagyon sokat tud – túl sokat ahhoz, hogy higgyen az ígéreteiknek, és túl sokat ahhoz, hogy képes legyen teljes nyugalommal elismételni az üres szavakat fáradt és zavarodott hallgatóságának. Aidának elmondják – természetesen két nyelven –, hogy „a hollandok bezárták a kaput”, holott az ENSZ Srebrenicát biztonságos övezetté nyilvánította. 

Ahogyan fogy az idő és egyre zsugorodni látszik a tér, Žbanić filmje (amelynek vágója a Hidegháború-t is jegyző mesteri Jarosław Kamiński) igazi thrillerré alakul át. Innen szinte már csak a 24-ben látott visszaszámláló hiányzik. Ebben a mesében viszont nem számíthatunk megmentőre vagy egy utolsó pillanatban bekövetkező fordulatra (spoilerről itt aligha beszélhetünk, hiszen mindannyian ismerjük Srebrenica véres történetét). Még az a férfi is, aki meg van győződve róla, hogy végül megérkezik a segítség, végül bezárkózik egy szobába és kéri, hogy hagyják békén.

A film a témához illően igen súlyos, ugyanakkor rendkívül magával ragadó és lebilincselő. Az idő egy rövid pillanatra lelassul, amikor visszatekintünk egy boldogabb korszakra, Kelet-Bosznia legjobb frizurájának vetélkedőjére. Ám a forgatókönyv hamar visszatér a kérdezősködő menekültekhez és az unásig ismételt „mit mond? mit mond?” refrénhez, amire a válasz már senkit nem érdekel. Nem meglepő, hogy bár nincs vesztegetni való játékidő – a legkevésbé a nagymonológokra –, Žbanićnak (aki a Grbavicá-ért Arany Medve díjat is kapott) mégis sikerül bemutatnia a háború valamennyi aspektusát: a kommunikáció hiányát, a szavaik ellenére szinte mindenkiből sugárzó teljes reménytelenséget és annak hátborzongató felismerését, hogy nincs kiút. Még ijesztőbbé teszi mindezt az a tény, hogy a rendező nem a távoli múltról beszél, hanem egy 1995-ös eseményről – amelyet korábban „minden bosnyák szörnyű traumájaként” írt le –, és ez különösen releváns a manapság hallható „hazafias” megnyilvánulások fényében. Sokatmondó, hogy a Quo Vadis, Aida?-ban a fegyveres férfiak között ismerősök is vannak: Aida régi iskolai tanítványai, valakinek az egyetemi barátja... Abszurd és félelmetes, és bármikor újra megtörténhet.

A Quo vadis, Aida?-t a Deblokada Produkcija készítette, koprodukcióban a Coop99, Digital Cube, Extreme Emotions, Indie Prod, N279 Entertainment, Razor Film Produktion, Tordenfilm AS, Österreichischer Rundfunk (ORF), TV ARTE/ ZDF, Radio Television of BiH és a TRT vállalatokkal. A film nemzetközi forgalmazója az Indie Sales.

Marta Bałaga, Cineuropa