Flee (Flugt)

Flee (Flugt)
Flee (Flugt)
A filmről röviden:

Amin Nawabi (álnév), a 36 éves, magasan képzett akadémikus egy 20 éve rejtegetett fájdalmas titokkal küzd, amely miatt zátonyra futhat a saját maga és leendő férje számára felépített élete. Amin, aki gyermekként menekült el Afganisztánból, először mondja el nagyrészt animációs formában (hogy személyazonosságát megvédje) Jonas Poher Rasmussen rendezőnek – közeli barátjának és gimnáziumi osztálytársának – rendkívüli életútjának történetét. A Jonas és Amin közötti szívből szóló interjúkon keresztül a „Flee” az önfelfedezés felejthetetlen történetét meséli el. A film megmutatja, hogy csak a múlttal való szembenézés révén alakíthatjuk a jövőt, és felismerteti, hogy csak akkor lelhetünk rá az otthon igazi jelentésére, ha nem menekülünk tovább önmagunk elől.

A filmről bővebben:

Az utóbbi idők egyik leginkább magával ragadó animációs dokumentumfilmje, a Flee (Flugt) egyedülálló módon dokumentálja egy afgán menekült szívfájdító kísérleteit arra, hogy külföldön menedéket találjon: egy utazást, amely minden volt, csak egyszerű nem. Jonas Poher Rasmussen dán filmrendező különleges módon tárja elénk főhőse, Amin emlékeit: míg az eseményeket a klasszikus „suspense filmek” keretébe sűríti, a filmet mégis áthatja a dokumentumfilmek hitelessége.

A 2020. évi cannes-i filmfesztivál programjába is kiválasztott Flee (Flugt) premierjére végül csak fél év múlva került sor, az idei Sundance Filmfesztivál „World Cinema Documentary Competition” szekciójában, ahol elnyerte a zsűri fődíját és a fesztivál egyik legkedveltebb filmje volt.

A film sok ragyogó pillanatából az egyik, amikor az első percekben Amin (névtelenségük megőrzése érdekében az összes főszereplő álnéven szerepel) lefekszik egy plüssheverőre és nekikészül, hogy elmesélje izgalmas történetét Rasmussennek. Ezután, ahogy mi, a nézők is kényelembe helyezzük magunkat, a keret sarkában feltűnik egy csapó, a két főszereplő kuncog egyet, és kezdődik a jelenet. Az egész film egy kézzel rajzolt animáció, a vázlatokra jellemző ferde vonalakkal és tökéletlenségekkel. De miféle valóság az, amit itt látunk? A filmnek épp az egyik központi kérdése: a valóság szubjektivitása és az, hogy miként érzékeljük a dolgokat.

Az, hogy Amin történetét a film szó szerint illusztrálja, hiszen animációs formában meséli el, igazi mesterfogás: a színes ragyogás és a térbeli túlzások még inkább erősítik bennünk azt az érzést, hogy ténylegesen az emlékek „előhívása” zajlik, hasonlóan a Christopher Nolan munkáiban megjelenő színkódos valóságábrázoláshoz.

A migráció sok kortárs filmben látható narratívájától eltérően a Flee (Flugt) egy korábbi időszakban játszódik (a 80-as évek végén, az afgán-szovjet háború utolsó szakaszában), amikor a civilek egyetlen lehetősége a menekülés volt. A modernkori menekültválsággal való kapcsolat azonban nyilvánvaló. Fiatal tizenévesként Amin – gyenge édesanyjával és három idősebb testvérével együtt – eredetileg Afganisztánból szökött meg Oroszországba, az egyetlen olyan országba, amely befogadta őket. Ez azonban csak átmeneti megoldás volt, mivel orosz vízumuk lejárt, és az ország a kommunizmus bukása után káoszba süllyedt. A film nagy része Amin egyre szerencsétlenebb, kafkai próbálkozásait követi végig, ahogy próbál letelepedni egy biztonságosabb nyugat-európai országban. Egy embert azonban nem kizárólag a jogi státusza határoz meg, és a történet egyik vezérfonala valójában Amin queer szexuális identitásának kibontakozása: tanúi lehetünk küzdelmének, ahogyan próbálja ezt a családja elől eltitkolni, és hogyan fedezi fel ezeket a vágyakat magányosan és hasonló korú társaival.

A koppenhágai Sun Creature stúdió animációs filmje nem távolítja el a nézőt a kibontakozóban lévő, döntő fontosságú eseményektől. A 80-as évek elejét ábrázoló első jelenetekben Kabult színes és buja világnak látjuk, szinte magától értetődően az A-ha Take On Me című számával aláfestve, amelynek híres animációs videoklipjét mindenki ismeri. Később Szentpétervár labirintusszerű utcái úgy festenek, mintha a városban mindennap felkelések zajlanának, egy tengeri jelenetben pedig egy lenyűgözően éteri óriási utasszállító hajót láthatunk.

A film készítésének mozgatórugója a rendező és a főszereplő barátsága: még a középiskolában találkoztak, és Rasmussent mindig érdekelte, hogy Amin pontosan hogy kötött ki Dániában. A legtöbbünknek van olyan közeli barátja, akinek az élete fantasztikus témája lehetne egy filmnek. Rasmussennek megadatott a kiváltság, hogy ténylegesen elkészíthesse ezt a filmet.

A Flee (Flugt) egy dán, francia, svéd és norvég koprodukció. A film gyártói a dán Final Cut For Real és Sun Creature, koprodukcióban a Vivement Lundi, a Most Film és a Mer Film produkciós cégekkel, a Left Handed Films és a Vice Studios közreműködésével. A film nemzetközi forgalmazója a Cinephil.

David Katz, Cineuropa